5. rész

Szombat 

-          Na hogy tetszik a hely lányok? – kérdezte Ji Yong?
-          Ez gyönyörű!! – ámuldozott Meli.
-          Sosem voltam még ilyen előkelő helyen. – tette hozzá Enikő.
-          Nem látszik rajtad. Nagyon is beleillesz ebbe a környezetbe. – bókolt Yongguk.
-          Hmm…aranyos vagy. – válaszolt elpirulva Enikő.
-          Te is, főleg amikor így elpirulsz.
-          Na jó, fejezzétek be az enyelgést és rendeljünk végre. – mondta Ji Yong a fejét csóválva.

Az este gyorsan telt. A fiúk elhalmozták a lányokat kérdésekkel. Mindenre kíváncsiak voltak: Honnan jöttek? Miért jöttek Szöulba? Mik a terveik? Milyen a családjuk? Hogy tudnak ilyen jól koreaiul? Természetesen szóba került a tánc is, ami igen hálás témának bizonyult, az idő nagy részében erről beszélgettek. A lányoknak esélyük sem volt kíváncsiskodni, de nem bánták. Vacsora után együtt indultak hazafelé, majd Ji Yong hirtelen megállt és Meli felé fordult.

-          Lenne kedved megismerkedni a fiúkkal?
-          Úgy…úgy érted a Big Bang-el?
-          Igen.
-          Hát persze! Nagyon szeretnék találkozni velük.
-          Szuper, akkor gyere, menjünk! Bemutatlak nekik. Enikő! Ugye nem haragszol, ha elrabolom pár órára?
-          Nem, dehogy! De mielőtt indultok váltanék vele pár szót négyszemközt. – válaszolta Enikő és arrébb húzta Melit.
-          Meli! Kérlek, ne csinálj semmi butaságot! Tudod, milyen Ji Yong. Ne akarj egy újabb név lenni a listáján.
-          Ne aggódj! Nincs szándékomban. Tudok magamra vigyázni.
-          Jól van. Bízom benned, Meli.
-          Köszi! De azért te is vigyázz!
-          Úgy lesz.

Ji Yong és Meli fogtak egy taxit és elhajtottak a Big Bang dormjához. Yongguk és Enikő pedig a Han folyó partján sétálgatott.

Yongguk és Enikő POV 

Egy ideig szótlanul sétáltak egymás mellett, majd Yongguk törte meg a csendet.
-          Tudod, nagyon bátrak vagytok. Ilyen fiatalon egy idegen országba költözni. Csodállak titeket, hiszen annyi mindent megtettetek, hogy valóra váltsátok az álmotokat.
-          Igen. Még most is nehezen hiszem el, hogy tényleg sikerült idáig eljutnunk. Kemény volt az elmúlt 4 év, de megérte. Akkor is ha három hónap múlva haza kell mennünk.
-          Három hónap múlva? Nem értem.
-          Tudod, a szüleink azzal a feltétellel engedtek el minket, hogy ha három hónapon belül nem sikerül bekerülnünk valamelyik ügynökséghez, akkor haza kell mennünk.
-          Értem. Ha gondolod szólhatok pár jó szót az érdeketekben a TS-nél és biztos vagyok benne, hogy Ji Yong is megtenné ezt a YG-nél.
-          Kedves Tőled, de szeretném, ha saját erőnkből sikerülne.
-          Megértelek. – mosolygott Yongguk a lányra.

Némán folytatták a sétát, de érdekes módon egyiküknek sem volt kínos ez a csend. Kezeik időnként súrolták egymást, és Enikő azt kívánta, bár lenne hozzá bátorsága, hogy ujjait összefonja a fiúéival. A következő pillanatban, mintha csak olvasott volna a gondolataiban, Yongguk megragadta a lány kezét és gyengéden megszorította. Egyikük sem számított tapasztalatlannak a szerelem terén, mégis úgy viselkedtek, mint a kis kamaszok. Fülig pirulva és idétlenül vigyorogva folytatták meghitt sétájukat a Han folyó partján a telihold fényében.

Ji Yong és Meli POV 

-          Megérkeztünk. – mutatott az épületre Ji Yong, majd elindultak a bejárathoz. – Fiúk! Megjöttem. Szeretnék bemutatni nektek valakit.

Néhány perc múlva Meli a teljes Big Bang-el találta szemben magát és a döbbenettől meg se tudott szólalni. Így jobb híján udvariasan meghajolt és mosolygott, mint a vadalma.

-          Fiúk! Ő itt Meli. Róla meséltem tegnap. Meli ők pedig a fiúk, gondolom nem kell őket bemutatnom.
-          Öööö…..sziasztok. Nagyon örülök a találkozásnak. – igen, sikerült kipréselni magamból egy tisztességes mondatot. De ügyes vagyok.
-          Szia Meli. Mi is örülünk. – mosolygott T.O.P, és a kelleténél kicsit hosszabban szorongatta a lány kezét.
-          Elég legyen T.O.P, mi is szeretnénk üdvözölni a vendéget! – taszajtotta arrébb barátját Daesung és ő is megszorította a lány kezét.
-          Hallottunk a mentőakciótokról. Hála nektek Ji Yong épségben megúszta. – csatlakozott az üdvözléshez Taeyang is.
-          Ugyan, nem volt az olyan nagy dolog. – szerénykedett Meli, miközben fülig pirult.
-          Ne mondd ezt! Ha az a csorda beszabadult volna oda…brrr…belegondolni is rossz. Szóval ti igazi hősök vagytok. – kacsintott Seungri és nyomott egy puszit a lány kézfejére.
-          Jól van fiúk, elég lesz! Gyere Meli, megmutatom a házat, aztán a szobámat.

Ji Yong megfogta a lány kezét és egy gyanúsan gyors tárlatvezetés után elindultak az említett szoba felé.